November 9-én a berlini fal 1989-es leomlására emlékezett a világ. Négy évvel később azonban más is leomlott ezen a napon, ám abban nem volt semmi felemelő: a mostari Öreg Hidat a Neretvába bombázták.
Stari Most (Forrás: konjicanka.com)
1993. november 9-én a Bosznia-Hercegovina szimbólumának számító, körülbelül 450 éves hidat boszniai horvát erők a Neretvát körülölelő egyik hegyről a folyóba bombázták. Nem a híd volt azonban az 1992-ben Bosznia Jugoszláviától való elszakadásával kirobbant háború első áldozata: Mostar szerbek általi ostroma alatt elpusztult a ferencesrendi monostor és a püspöki palota felbecsülhetetlen értékű könyvtára is. A szerbeket a bosnyákoknak boszniai horvát támogatással sikerült visszaverniük, a szövetségesek azonban hamar egymás ellen fordultak. Ennek a bosnyák-horvát ellenállásnak esett áldozatul a híd, amelyet a keresztény horvátok török (azaz muzulmán) örökségnek tartottak.
A mostari Öreg Hidat ugyanis I. Szulejmán szultán építtette Mimar Hajrudin építész tervei alapján és 1567-ben készült el. De az írásos emlékek szerint feltételezhetően már száz évvel korábban átívelt ott egy – valószínűleg fa – híd a Neretva fölött.
A híd újjáépítésének terve a háború 1995-ös befejezése után azonnal elkezdődött, nemzetközi segítséggel, az UNESCO felügyelete alatt. Magyarország jelentős szerepet játszott ebben: 1997-ben az SFOR magyar katonái emelték ki a régi híddarabokat a Neretvából, a munkálatok alatt a város két része közti összeköttetést biztosító átmeneti gyalogoshidat szintén magyar katonák és hídépítő szakemberek állították fel.
Emléktábla a helyreállítási munkálatokban segédkező magyar katonák tiszteletére (Fotó: Angyal Ágnes)
Az eredeti tervek alapján a Firenzei Egyetem építőmérnökei irányításával újjászületett hidat 2004. július 23-án adták át, 2005-ben pedig a világörökség részének nyilvánították. A magyar katonák közreműködéséért Mostar belvárosában többnyelvű – köztük magyar – emléktáblával mondtak köszönetet a helyiek.
Stari Most (Forrás: konjicanka.com)
1993. november 9-én a Bosznia-Hercegovina szimbólumának számító, körülbelül 450 éves hidat boszniai horvát erők a Neretvát körülölelő egyik hegyről a folyóba bombázták. Nem a híd volt azonban az 1992-ben Bosznia Jugoszláviától való elszakadásával kirobbant háború első áldozata: Mostar szerbek általi ostroma alatt elpusztult a ferencesrendi monostor és a püspöki palota felbecsülhetetlen értékű könyvtára is. A szerbeket a bosnyákoknak boszniai horvát támogatással sikerült visszaverniük, a szövetségesek azonban hamar egymás ellen fordultak. Ennek a bosnyák-horvát ellenállásnak esett áldozatul a híd, amelyet a keresztény horvátok török (azaz muzulmán) örökségnek tartottak.
A mostari Öreg Hidat ugyanis I. Szulejmán szultán építtette Mimar Hajrudin építész tervei alapján és 1567-ben készült el. De az írásos emlékek szerint feltételezhetően már száz évvel korábban átívelt ott egy – valószínűleg fa – híd a Neretva fölött.
A híd újjáépítésének terve a háború 1995-ös befejezése után azonnal elkezdődött, nemzetközi segítséggel, az UNESCO felügyelete alatt. Magyarország jelentős szerepet játszott ebben: 1997-ben az SFOR magyar katonái emelték ki a régi híddarabokat a Neretvából, a munkálatok alatt a város két része közti összeköttetést biztosító átmeneti gyalogoshidat szintén magyar katonák és hídépítő szakemberek állították fel.
Emléktábla a helyreállítási munkálatokban segédkező magyar katonák tiszteletére (Fotó: Angyal Ágnes)
Az eredeti tervek alapján a Firenzei Egyetem építőmérnökei irányításával újjászületett hidat 2004. július 23-án adták át, 2005-ben pedig a világörökség részének nyilvánították. A magyar katonák közreműködéséért Mostar belvárosában többnyelvű – köztük magyar – emléktáblával mondtak köszönetet a helyiek.